Nemesrempehollós
Nevének eredete
Az 1221-ben Kölked határosaként feltűnő Hollós földön alakult ki, a szomszédos Rempehollóssal együtt Felhollós néven különült el a Rábához közelebb fekvő többi Hollóstól: Egyháza- és Hidashollóstól. A Felhollós Nemeshollós névalak először 1535-ben fordult elő. 1550: Nemeshollos, 1575: Nemes Hollos. 1608-ban Felsőhollósnak (Feolseo Hollos) nevezik a falut. Mindvégig kisnemesek birtoka, akik közül a Hollósy és a Lyttor család szerepel leggyakrabban. 1535-ben a nemes-, ill. felhollósi Lytther család tagjai állnak perben a szecsődi Taródyakkal Lapsa prédium miatt. 1937-ben Rempehollóssal Nemesrempehollós néven egyesítették.
Története
Egyutcás, szalagtelkes község. Régebben néhány szalagtelken 2-3 ház lakóház is volt egymás mögött, udvari térközzel elválasztva egymástól.
1549-ben 4-telkes nemes család 7 tagjának a kezén volt összesen 11 kúria, 1554-ben 2 egytelkes család 7 tagját írták össze. 1598-ban 2 nemesnek volt összesen 3 zsellérje. 1599-ben az egytelkes nemesek, prediálisok és libertinusok összeírása során 6 családfőt vettek számba; a rájuk kirótt hadi taksa 1 és 3 forint között mozgott. 1601-ben 7 egytelkes nemes családfőt írtak össze, kettő közülük zsellérjével együtt lakott. 1623-ban az egytelkes nemesek taksálása során 6 családfőt vettek számba. 1744-ben 14 jobbágy, 7 házas és egy házatlan zsellér volt a faluban, melynek határa kicsi volt, csekély rétséggel és legelővel. A határ nagyrészt vizenyős volt. A faluban egy kovács működött. Az 1828. évi összeírás szerint 13 házas és 2 házatlan zsellér volt Nemeshollóson. A helyiség lakói jórészt agilisek voltak, akik az uraságtól kuriális földeket és réteket béreltek szerződés mellett. Erdő nem volt. A falu lélekszáma a 18. század végétől 1930-ig mintegy 100 lélekkel nőtt és ekkor megközelítette a 400-at.
Nemeshollóson templom nem volt. A 17. század végén az egyházashollósi plébániához, a 18. században az egyházasszecsődi plébániához tartozott. 1756-ban a négy Hollós falu együtt tartott fenn iskolát. A tanító 1780-ban Egyházashollóson, a bába helyben volt. 1875-ben egyosztályos, vegyes típusú közös elemi iskola volt a faluban.
A Sorokpolány felé vezető összekötő út településtől északra lévő szakasza a római korból származó Borostyánkő-út vonalán halad. Az 1900-as évek első pár évtizedéig a római út nyomvonalán haladt Sorokpolányt Egyházashollóssal összekötő út. Ma az út nagy része mezőgazdasági művelésbe fogott terület. A község II. József idejében a körmendi járásban, 1790-1849 között a körmendi kerület körmendi járásában, 1850-1860 között a vasvári járásban, 1861-1871 között a körmendi kerület körmendi járásában és 1872. óta a körmendi járásban volt, 1872-1937 között az egyházasrádóci körjegyzőséghez tartozott. 1937-ben közigazgatásilag egyesült Rempehollóssal Nemesrempehollós néven. A falu lélekszáma 1949-ben érte el csúcspontját 706 fővel, azóta mindegy 600 lélekkel csökkent.
Nemesrempehollóson 1942-ben állami közös, osztott típusú népiskola működött, 2 tanteremmel, 2 tanerővel és 106 tanulóval. 1966-ban az általános iskolában 2 tanerő 2 tanteremben 43 gyereket oktatott. A faluban 1950-ben termelőszövetkezet alakult, mely 1968-ban Egyházasrádóchoz csatlakozott. A faluban 1966-ban könyvtár és keskenyfilmes mozi, 4 közkút, 1 kereskedelmi és 1 italbolt, valamint 2 magánkisiparos volt.
